2008. május 30., péntek

Kiadók kontra warez


Az internet megöli a zenét?

A kérdés nyilvánvalóan eszelős hülyeség. Hogyan ölhetné meg bármi is a zenét? De hát nyilván nem erre gondolnak, akik vészharangokat kongatnak. Valójában a zeneipart féltik, hiszen benne dolgoznak. A zenéből élnek. Illetve dehogy: a zenészekből élnek.

A teljes írás itt olvasható.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia Gyuri!
Teljesen igazad van, profi zenészek, akik igazi műveket képesek alkotni, 1000 db bevallott hanghordozóért adják el a munkájukat. És akkor még nagy darabszámot mondtam. Ismerettségi körömben mindkét oldal képviselői megtalálhatók, a kiadói oldali meglehetősen pesszimista. DE. A zenészi oldalon viszont jelenleg még mindig a hanghordozók jelentik a biztos megélhetést, bár az utóbbi napokban két barátom, egy igazi torok és egy szenzációs gitáros - zeneszerző készül közös produkcióra. Az énekes, aki jelenleg is három formációban énekel, azt mondta, hogy ne adják ki hanghordozón a majd elkészült anyagot, mert azt látja, hogy az egyik bandája, amelyik idén lesz 25 éves, itthon menőnek számít, az utolsó lemezéből nem tudott annyit eladni, hogy nemesfém színű legyen a lemez, s mint azt tudjuk, itthon ez nem egy kimagaslóan magas szám. A szomorú az, hogy az előadó nem tudja, hogy hány lemezét adták el, mert erről a kiadók nem adnak korrekt tájékoztatást, kövezzen meg bárki, de úgy emlegetik az eladott példányszámot a zenészek, hogy a "bevallott" példányszám. Tudom, hogy a kiadóknak is meg kel élni... A megoldás az internet lenne? Mindenképpen, hiszen rohamos léptekben terjed világszerte, így itthon is egyre nagyobb területet fed le. De az internet előnye, amely szerint ingyen szolgáltat, mint az ántivilágban a rádió megjelenése, jó, de felvet egy nagy kérdést: miből fognak megélni az előadók? Miután kapnak jogdíjat? Erre megoldás a fizetős letöltő oldalak, ahol pár száz forintért letölthető egy album, a letöltések száma nyomonkövethető, így a jogdíj biztosított. Ehhez viszont olyan oldalak szükségesek, amelyek korrekten működnek és megbíznak benne az igazi zenészek. Ezeknek az oldalaknak még egy nagy előnye van, a megjelent albumok dalairól készült videoklippek is letölthetőek, hiszen a két hazai zenei csatorna rockműsoraiba - már ahol van egyáltalán - bekerülni egyenlő a lehetetlennel. És még valami: a neten őrületesen egyszerűen lehet reklámozni, ergo szponzort is könnyebb(en lehet) találni. És ha van szponzor, akkor van pénz is... Én úgy vélem, hogy a letöltőoldalról letöltött albumok biztosan felkerülnek a warez és a fájlcserélő oldalakra, amely valóban emeli a koncertlátogatók létszámát, viszont ebből nem kell részesedést fizetni a kiadónak. Ja, arról nem is beszélve, hogy hány remek zene/zenekar kerül pályán kívülre, mert csak szerzői kiadásban tudják kiadni az anyagukat. Tehát szerény véleményem szerint hajrá internet!, de nem ingyen...

Üdvözlettel:
Piroga

Maróthy György írta...

Szia Piroga!
Nyilván meg kell találni a megfelelő modellt, hogy a zenész és a hallgató is jól járjon. De ismerni kell a net tulajdonságait. Ami ide pénzért kikerül, az rögtön elérhető lesz ingyen is. Ez van. Azaz: ebből kellene kiindulni.
A warezt meg azért dicsérem, mert így meg tudom hallgatni a Gépfolklór első anyagát, ami annak idején csak kazettán jött ki, nekem meg már elrongyolódott...

Névtelen írta...

Szia Gyuri!
Abban teljesen egyetértek, hogy a warez és a fájlcserélős oldalak értékmentők is, az általad leírt példa is bizonyítja.Azzal sem tudok vitatkozni, hogy ami felkerül egy letöltő oldalra, az nemsoká ingyenes is letölthető lesz warezként. Ezzel nincs is baj, de ez hol térül meg az effektív a dalokat megíró, elóadó zenészeknek?